Félénk, a kennel hátsó részébe húzódó kutyusként ismerték meg Lilit az oroszlányi gyepmesteri telepre járó önkéntesek. Szépen lassan azonban már a gyepin elkezdett kibújni a csigaházából és odamerészkedett a kennel ajtajához. Amikor hozzánk került lépni is alig tudtunk tőle. Az első séták alkalmával csak félénken, szemlélődően nézegette a többi kutyát és embert. De pár nap elteltével elkezdett feloldódni, odament a többi kutyához és azok gazdáihoz.
Mára már ott tartunk, hogy többször Lili kezdeményezi az ismerkedést és a játékot. Az emberekhez ugyan még megfontoltan lép oda de mindenképpen meg van benne a szándék az ismerkedésre.
Sőt, nemcsak más kutyákkal jön ki jól, hanem macska kompatibilis is. Habár a minap a 9 hónapos cicánk cudarul megtámadta bosszúból, aminek az lett a vége, hogy a kutyus nyüszített egy nagyot és hozzám menekült. (A támadás előzménye egy ellopott virsli. Philip cica lelopta az asztalról, megcsócsálta viszont a virsli leesett a székre. Erre Lili is ott termett és elindult a "harc" a zsákmányért, amit Lili nyert és evett meg.)
Egy szó mint száz, nagyon gyorsan be tud bármilyen közösségbe, falkába illeszkedni, ami véleményem szerint nagyon jó tulajdonság. Ha biztonságban és jó helyen érzi magát akkor tényleg nagyon hamar feloldódik és gyorsan "belakja" az új helyet.
Mondtam én, hogy egy tünemény kutyussal van dolgunk... :)
